2013. november 25., hétfő

Shannon Messenger - Vihar szeli ketté


Hogyan találtam rá: egy könyvkritikás blogon olvastam róla.

Tartalom: A tizenhét éves Vane Westonnak fogalma sincs arról, hogyan élte túl tíz éve a pusztító tornádót, amely megölte a szüleit. Azt sem tudja, hogy a gyönyörű, sötét hajú lány, aki a vihar óta minden éjjel felkavarja álmait, vajon valóban létezik-e. Csak reménykedik benne. 
A lány létezik, de nem ember. A tizenhét éves Audra szilf, egy levegőelementál, aki képes kommunikálni a széllel. Ezenkívül őrző – Vane őrzője –, és esküt tett, hogy bármi áron megvédi a fiút. Még ha a saját életét kell is feláldoznia. 
Miután egy meggondolatlan lépés elárulja hollétüket az ellenségnek, aki mindkettőjük családját meggyilkolta, Audra kénytelen emlékeztetni Vane-t a származására. Tudásával együtt azonban Vane egy olyan emléket is felidéz, amelyet Audra mindenképp feledtetne vele. A legnagyobb veszélyt pedig még csak nem is az egyre közeledő harcosok jelentik, hanem a kettejük között fellángoló, tiltott szerelem.


Kritika:
Már vágytam valami újra,miután a sok ugyan olyan disztópiás regény lefárasztott.Rögtön felfigyeltem a borítóra,hihetetlenül tetszik és nagyon eltalálta a témát.De azt nem gondoltam volna hogy maga a könyv messze felülmúlja ezt...
Levegő elementálokról van szó,más néven szilfekről akik különböző szavakkal tudnak parancsolni a szélnek,a saját igényük szerint irányítani azt.Szélfajtákból is több van,a négy égtájnak megfelelően vannak rendszerezve. Vane Weston,a főszereplő az utolsó nyugati szélelementál,aki döntő jelentőségű a szilfek sorsáról.Mivel Raiden,egy hatalom éhes elementál meg akarta tanulni mind a négy nyelvet,és így világ uralomra törni,évek óta keresi Vane-t.Mivel egy nyugati sem volt hajlandó megtanítani a nyelvüket,ezért sorra kivégezte őket hát ha így megrettentve a többieket,ők majd segítenek neki.Ezt tette,míg az utolsó nyugati családhoz nem jutott,a Weston családhoz.Mivel ők is megtagadták,megölte őket,de Vane-t sikerült még megmenteni.Az ő emlékeit kitörölték,így a történet elejénél még nem emlékszik semmire.
Minden éjszaka egy hullámos barna hajú lányról álmodik,akiről fogalma sincs,hogy kicsoda.Nincs túl sok
szerencséje a lányokkal,de az álombeli lányon kívül nem is érdekli nagyon más.
Audra elkövet egy végzetes hibát ezzel elárulva hollétüket,így kénytelen felfedni magát előtte.Bevezeti Vane-t a szilfek világába,megtanítja neki a három elem tudását,mivel napok vannak hátra a viharig,mikor is a viharhozók jönnek elfogni a fiút.
Vane-t az elejétől kezdve szerettem,a gúnyos és gyerekes megjegyzéseivel csak humorossá tette a történetet. Audra nekem kissé gyenge jellem volt,a folyamatos önpusztitásával és a szabályoknak való megfelelés már néha az agyamra ment,de a végére ő is alaposan megváltozott.A karakterek nagyon jól ki voltak dolgozva,rengeteg jellem fejlődés volt.
Nem ismertük meg pontos részletességgel a szilfek világát,csak éppen annyit amennyi kellett,de ezt a kicsi is nagyon jól be volt mutatva.A történet eléggé lassan halad,nagyjából a háromszázadik oldaltól indul be a lényeges rész,jobban megalapozzák inkább a főszereplők kapcsolatát.Mivel két szemszögből olvashattuk,így Vane oldaláról megismerhettük a vad tinédzserproblémás fiút,aki folyamatos kétségekkel áll szemben,és ott volt Audra is,aki önmagát hibáztatja egy régi baleset miatt.A szerelmi szálat imádtam,nem a 'meglátjuk a másikat és tudjuk hogy ő lesz életünk párja' ,hanem itt lassan és fokozatosan alakulnak ki a dolgok.
És a vége.. na,ott egy akkora csavar van ami miatt lélegzet visszafojtva olvastam el az utolsó oldalakat.Gyönyörű volt,az utolsó fejezet nagyon megható volt,remekül meg lehetne csinálni filmben.Ajánlom azoknak akik szeretik/nem zavar a lassú történet vezetés,vagy ha a lány a dominánsabb személyiség;illetve vágyik még valami újra.

Könyv trailer,a borítón szereplőkkel:


Borító: 10/10 imádtam!
Ami tetszett: az egyedi levegőelementál ötlet,és a szerelmi szál
Ami nem tetszett: lassan haladt a történet,az utolsó száz oldalnál volt izgalmas
Kedvenc szereplő(k): Vane,Audra

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nem csak, mint a blogturné lelkes résztvevője, de mint lelkes olvasó is érkeztem hozzád. Bár nem tudhattad előre, örülök, hogy ezt a könyvet választottad a fa alá nekünk, mivel a napokban került fel a várólistámra, bár sokkal előrébb még nem ugrott, hiszen még nem sok esélyem volt róla olvasni. A disztópiában, különösen fiataloknak szánt disztópiában, régen találkoztam igazán jóval, megérintővel, ám sajnos, az elmondásod szerint ez a levegőelementál-megmentett gyerek, egyszerre hajaz (nekem legalábbis) az Avatar - Aang legendájára és a Harry Potterre, de egyúttal érdekel is, mert végre, végre sikerült elszabadulni a vámpíroktól és a vérfarkasoktól. Nekem nem kifejezetten rossz, ha valami lassan folydogál, ám a váltott szemszögekre még mindig kicsit ferdén nézek... Viszont biztosan el fog jönni az idő - talán éppen a karácsony, amikor ezt a könyvet is a kezembe veszem. Köszönöm neked ezt a csodás, lényegretörő, érdekes bejegyzést!
    További szép napot!
    Atrix Wry (:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Jobban belegondolva jobb is hogy a végén van a nagy csattanó,így legalább nem unalmas. Köszönöm hogy szántál időt a kritikámra,remélem tetszeni fog a könyv! :)

      Törlés